Még mielőtt megmutatnám az új társasjátékot, amit azért fejlesztettünk ki, hogy könnyen vidáman és rendszeresen gyakorolhassátok a szorzótáblát akkor is, ha épp most nem aktuális a tanulása, néhány fontos dolgot megjegyeznék.
Hogyan kell a szorzótáblát tanulni?
Manapság többféle módon tanítják az iskolákban. Minden módszernek meg van az előnye és a hátránya is. Nem szeretnék egyik felett sem pálcát törni. A végeredmény a fontos. Az, hogy ha megkérdezik, hogy 8*7 mennyi, kapásból tudd a választ. Erre pedig nem tudok jobb megoldást, mint hogy az így vagy úgy megtanult szorzótáblát rendszeresen gyakorold. Figyeld csak meg, ha valamelyik táblát nem gyakorlod (a tanulás időszakában ez gyakori) akkor azt sokkal bizonytalanabbul használod.
A szorzótáblát ugyan olyan magabiztosan kell tudni, mint összeadni, vagy kivonni. Nem engedheted meg gyermekednek azt a luxust, hogy ne tudja ennyire.
Miért? Ugyan mi történik, ha kicsit lassúbb, vagy egy jól ismert szorzatból kiszámolja?
- Minden számolás egyben tévesztési lehetőség is.
- Időveszteség, felsőbb osztályokban minden perc számít.
- Ha nem alapos a szorzótábla ismeret, az később elveszi a figyelem jó részét a különböző tanagyagok oktatásakor. Pl.: többjegyűek osztása, szorzása, írásbeli osztás, szorzás, területszámítás, közös nevezőre hozás, stb.
Ugye érzed, hogy mennyire fontos a biztos alapok megszerzése. Ha ez a rész döcög, akkor a későbbiek sem lesznek stabilak. Jönnek az elszámolt dolgozatok, az egyre kevésbé érthető tananyagok. Úgyhogy gyakorlás és gyakorlás és gyakorlás. Csak nem mindegy hogy miként.
Legyen a gyakorlás a mindennapok része. Remek lehetőség erre a bevásárlás. Ilyen kérdéseket lehet feltenni. Ha személyenként 4 tojás kell sütibe, akkor mennyit vegyünk, a 7 fős bulira? Ha 8 Ft lenne egy joghurt, akkor mennyit fizetnénk 6 dobozért? Légy kreatív, használj ki minden lehetőséget.
Recent Comments