Kincses Sziget

A hétvégén rikikizni tanítottam a kisebbik lányomat és a barátainkat. A végén az is kedvet kapott, aki eleinte ódzkodott a kártyázástól. Igazán jól szórakoztunk, jó volt látni, ahogy a gyerekek is elkezdtek kombinálni, taktikázni.

Tény és való ez a játék nem az instant kategória, de a szünetben biztos lesz még néhány délután vagy este, amikor sort tudunk keríteni egy-egy partira.

Ha nem ismered a szabályát, akkor itt el tudod olvasni és más jó játékot is találhatsz.

Megkezdődött, a gyermekek nagy-nagy örömére. Lehet lustálkodni, semmit se csinálni, illetve csak éppen azt, amihez kedvünk van. Aztán jön az augusztus vége és azt érzed, hogy ez is eltelt, anélkül, hogy bármiben is előreléptél volna.

Nem azt mondom, hogy szigorú terv szerint töltsd a nyarat, vagy hogy már most készülj a nagydoktoridra, csupán csak azt, hogy ne töltsd céltalanul. Keress valamit, amit el akarsz érni, amit meg akarsz ismerni, amiben fejlődni szeretnél. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni - persze lehet arra is - elég, ha csupán egy számítógépes program megismerése. (Ha egy gyermek ismer felhasználói programokat, nagy valószínűséggel nem csak játszani fog a gépen.) Vagy megtanulni valami kézművességet, horgászni, fotózni, teljesen mindegy, a lényeg hogy örömöt jelentsen és újat tanulj. Ha ez így lesz, akkor elmondhatod, hogy igen értékes volt a vakációd.

Hab a tortán, ha ezt szokássá teszed. Én a gyermekeimmel ezt a hetet szánom arra, hogy megbeszéljük az új szokások kialakítását, kitűzzük az új célokat, terveket készítsünk. Majd beszámolok, hogy mire jutottunk.

Tedd meg Te is itt a commentben, biztosan jól jön néhány jó ötlet másnak is.

Miért jó a gombfoci? Mert remek családi bajnokságot lehet szervezni. Rendesen, tabellával, sorsolással, ahogy kell. Javítja a család összetartó erejét, a családtagok egymás közötti kapcsolatát. Játszhatjátok igazi pályán két kapura vagy egyszerűen csak célba találásra. Mindegy hogy szabadkézzel, vagy pálcikával lősz, egyaránt fejleszti a szem-kéz koordinációt, erősíti a kéz izomzatát. Mindkettőnek nagy szerepe van az írás kivitelezésekor.

Bajnokságra fel!

Nézzük át, mi az, amit még megtehetsz gyermekedért, hogy sikeresebb legyen az iskolában. Tisztaszívből azt javaslom, hogy legelsőként, a saját gondolataidat, elvárásaidat, értékrendedet tedd tisztába. Egy kisgyermeknek nincs annál nagyobb fogódzkodó, ha világos, jól meghatározott keretek között élheti az életét. Jelenti ez a pontos, következetes napirendet épp úgy, mint a jól megfogalmazott, számára érthető és nagyon következetes elvárásokat.

Éppen ezért, néhány dolgot alaposan végig kell gondolnod, majd következetesen azt kommunikálnod gyermeked felé, és amint lehetséges kialakítani azokat a szokásokat, amelyeket be akarsz vezetni.

Nézzük a legfontosabbakat:

1. Hogyan képzeled a reggeleket? Ugye egyedül öltözik már, de ki választ ruhát? Előkészíted, vagy előkészítitek előző este, vagy sem? Otthon reggelizik, vagy csomagolsz? Teljesen üres gyomorral még sem mehet el. Helyes-e ha bekap néhány kekszet, vagy inkább valami mást. A család milyen sorrendben használja a fürdőszobát, mindenkinek jut elegendő idő a készülődésre?
2. Mi a helyzet iskola után? Gyermeked mikor érkezik haza? Hol írja meg a házi feladatát? Milyen segítséget adsz neki? Önálló tanulásra akarod szoktatni, vagy biztosabbnak tartod, ha felügyeled a tanulását? Mennyi gyakorlást írsz elő, rendszeresen, vagy szükség esetén? Hazaérkezés után mi következik, milyen sorrendben? Kaja, játék, tanulás? Ki pakolja be a táskát másnapra?
3. Mi a helyzet a kettő között? Mi a fontosabb, a jó jegy (értékelés) vagy továbbra is a tudást szomjazó gyermek maradjon? Ugye nem gondolod, hogy a kettő mindig összhangban áll? Vannak iskolák, és tanítók, ahol a két érték közelebb áll egymáshoz és vannak ahol kevésbé. Ezt jól bizonyítják a különböző felmérések. A legtöbben hamis illúziókkal küldjük gyermekünket - az elsőszülöttünket leginkább - az iskolába, ezért nem elég következetes az értékrendünk és ebből adódik, hogy nem tudjuk megfelelően azt kommunikálni. Javaslom, beszélgess minél több tapasztalt szülővel erről a kérdésről. Arról hogy mi okozott számukra csalódást, és mit csinálnának másképp, ha elölről kezdhetnék.

Abbahagyom, mert már így is hosszabb lett ez a bejegyzés, mint tőlem megszokhattátok. De ez nem jelenti azt, hogy ne kérdezzetek, és azt se hogy ne osszátok meg velünk a tapasztalataitokat, serítve ezzel a leendő iskolások szüleit.

Tudom, hogy nem teljes a lista, amit felvetettem, de gondolatindítónak remélem, megfelel. Minden család más, mások a lehetőségei, más az értékrendje, úgyhogy a tutit nektek magatoknak kell megtalálni. Tehát a legfontosabb, tudd, hogy mit akarsz, a többi ebből következik.

Folytatjuk, de már konkrétabb dolgokkal.

Kezdjük az elején. Mit is nevezek én instant játéknak. Azokat a játékokat, melyek bárhol, bármikor különösebb eszköz és előkészület nélkül elővehetők. Tehát nem kell elmenned a boltba és venni egy méregdrága játékot, amiről esetleg csak otthon derül ki, hogy mégsem hozza az ígért fejlesztést. Lehet, hogy már rég kinőttétek, esetleg annyira célirányos, hogy a gyermeked fejlődésével nem tud lépést tartani, nem eléggé variálható, nincs benne fejlődési lehetőség.

Mi történik ilyenkor? Felkerül a legmagasabb polcra és minden héten szépen letörölgetheted a port róla. Igaz jól mutat a gyerekszobában.

Mi van azokkal a szuper jó játékokkal, amelyek nem az előbbi kategóriába tartoznak? Amelyek tényleg jól fejlesztenek, hosszúidőn keresztül kiszolgálják a családot. Ezek azok a játékok, melyek széles korosztály számára készültek, ugyan ezek ára még drágább, de azt mondjuk, megéri. És ez így is van.

Akkor meg mi a baj velük? Miért is kerülnek a legmagasabb polcra ezek is? Miért vesszük le többször azért, hogy az ominózus port töröljük le, mint hogy játszunk vele? Tapasztalatom szerint ezek a játékok, függetlenül, hogy mi van a dobozára írva, többórás játékok, és kinek van a mai rohanó világunkban erre ideje. Főleg rendszeresen? Neked mennyi jut? Te mennyit játszol a gyermekeddel naponta, hetente, havonta?

Ezért találtam ki az instant kategóriát, mely kellőképpen rövid ahhoz, hogy akár a mindennapi rutinba is be tudd illeszteni. 15-20 perc vacsora előtt, vagy fürdés után mindenkinek bele férhet az idejébe. Többnyire nem is igényelnek különösebb segédeszközt. Nem beszélve arról, hogy aznap, amikor játszottál a gyermekeddel, egészen biztos, hogy tettél valamit a jövőjéért.

A szókincsbővítés sem maradhat ki a sorból. Biztosan sokan ismeritek azt a játékot, amikor egy-egy betű változtatásával kell eljutni egyik szótól a másikig. Például a SÁR-ból a KÖT szóba a következő módon. SÁR - SÖR - KÖR - KÖT. Ez is remek játék, fejben játszva erőteljesen fejleszti a koncentrálóképességet is.

Ennek a játéknak egy cifrább változata, amikor szótagláncot kell alkotni, méghozzá nem is akár milyent.

• 1. A szótagnak önállóan is értelmesnek kell lennie.
• 2. Két-két szótag alkot egy önálló szót.
• 3. A szó nem lehet összetett szó.

Példaként jussunk el a PAD szótól, a NA szócskáig. PADLÓ - LÓBÁL - BÁLNA.

Nem könnyű, belátom, de jótékonyan hat nem csak a szókincsünkre, de a helyesírásunkra, sőt az IQ értékünkre is, ami tudvalevőleg fejleszthető.

Segítségül hívhatjátok a Kincses Ládában található szavakat. Később pedig mutatok egy remek, vicces zsúrjátékot ezekkel a szótagokkal.

Lássuk a rejtvényt, jussunk el a KOR-tól a LAT szóig. Esetleg ki az, aki a leghosszabb ilyen szóláncot képes összefűzni?

Az idén is közel 100 000 kisgyermek és szüleik várják a szeptemberi első becsengetést. Mindenki tudja melyik iskolába fog járni, jó esetben a tanító nénivel is találkoztatok. Sajnos csak nagyon kevés helyen tartották meg az első szülői értekezletet. Már annak örülhetünk, ha erre augusztusban sor kerül vagy egy rövidke családlátogatásra számíthatunk.

Akár szerencsések vagyunk ebből a szempontból, akár nem, ezt a három hónapot mindenképpen az izgatott várakozás jellemzi. Vajon eléggé felkészültünk? Mindent megvásároltunk, megfelelő dolgokat vettünk meg. Azt ugye tudjuk, hogy törpikénk ügyes, okos, jól számol, esetleg ír és olvas is, ráadásul már nagyon várja az iskolát. A kérdés, hogy ez mennyire elég, biztosítja az iskolás évek sikerét, vagy tehetünk még valamit? Ha igen mit?

Igen, tehetünk még. Sőt ez a három hónap nagyon különleges időszak. Az óvodából már kilépett, a játék világát egyre inkább tudatos munkára felcserélő cseperedő apróságunk ott áll a bizonytalanság kapujában. Tudja, hogy be kell lépnie, csak azt nem hogy mi vár rá. Nagy lépés ez mindenki életében és ezen a bizonytalanságon, félelmen, kedves szülő, neked kell Őt átsegítened.

A folytatásban ehhez adok kapaszkodót.

Itt a Kincses Szigeten egyáltalán nincs szükség választásra. Nem kell hozzá más, mint 9-10 PET palack, attól függően, hogy a teke (1-2-3-2-1), vagy a bowling (1-2-3-4) alakzatot választod és egy labdára.

A palackok alsórészét a csíkig töltsd fel vízzel, csavard rá a kupakot. Alkoholos filccel számozd meg a palackokat 1-től 9-10-ig. Egy sík terepen jelöld ki a helyüket, úgy hogy ne legyenek túl szorosan se, de azért egy dőlő palack fel tudja borítani a szomszédját.

Már csak a játékszabályban kell megegyezni. Néhány példa:

• 1. A játékosok felváltva dobnak/gurítnak. Az eldöntött bábúk értékét összeadják. Mindenkinek 10 dobása van és az nyer, aki a legtöbb értéket döntötte le.
• 2. Mindenki 321-ről indul és az eldöntött bábuk értékét kell ebből levonni. Az nyer, aki előbb éri el a 0-t. Megegyezés kérdése, hogy pontosan kell-e kiszállni.
• 3. Az eldöntött palackok értékét össze is lehet szorozni, az nyer, aki 3 dobásból a legnagyobb szorzatot tudta dobni.
• 4. A kicsiknek elég, ha csak az eldöntött bábukat számolják meg, függetlenül az értéküktől.

Ne becsüljétek alá az ilyen típusú játékokat, Azon felül, hogy egy könnyed családi versenyt rendezhetünk, esetleg bajnokságot a baráti családok között, ami önmagában fejleszti a társas kapcsolatainkat, a szociális képességeket, fejleszti a szem-kéz koordinációt (a szépíráshoz elengedhetetlen), sokkal-sokkal kellemesebb, mint egy matekgyakorlás. És ne hidd, hogy erre csak első, második osztályban van szükség.

Én úgy tervezem, hogy ha az idő engedi, strandolunk, ha nem, akkor társasozunk, vagy az udvaron játszunk a szomszéd gyerekekkel. Mármint azokkal a gyerekekkel, akik nem lázas ismétléssel, a következő tanévre való felkészüléssel töltik ezeket a napokat.

Na, nem. Nem a felkészüléssel van a bajom, hanem a lázas készüléssel. Sőt, kifejezetten arra biztatlak, hogy készülj a következő évre, mert az sem lesz könnyebb, mint az előző volt. Ha pedig arra gondolok, hogy van mit bepótolnod és nem teszed, akkor kifejezetten nehezebb lesz, mint előző évben.

Tudom, utálatos vagyok. Még ki sem osztották a bizonyítványt és én máris a nyári szünet „megkurtításáról” beszélek. Nem, nem így van. Azt mondom, mérd fel a hiányosságaidat, mi az, amit pótolni kell, mi az, amit gyakorolni kell, hogy el ne felejtsd és készíts haditervet. Haditervet, hogy mindez ne utálatos, unalmas gyakorlás legyen, hanem tartalmas családi szórakozás.

A segítség hamarosan érkezik.

Markó Béla: Miért lassú a csiga?

Azért lassú a csiga,
mert a hátán háza,
s nem várja őt senki sem,
otthon vacsorára.

Nem siet, mert nincs miért,
akárhogy is futna,
akármerre kószálna,
ugyanoda jutna.

Otthon van ő mindenütt,
hogyha jő az este,
ágyát mindig megleli,
mégis rossz a kedve.

Mégis mindig szomorú,
eladná a házát,
hogyha tudná, van egy hely,
ahol visszavárják.

Tudna ő is szaladni,
tudna ám sietni,
de mert mindig otthon van,
nem tud hazamenni.