A tanulás nem attól lesz játékos, ha csinos grafikát teszünk a feladat mellé és/vagy klikkeléssel kell kiválasztani a helyes megoldást, hanem attól, ha a fókuszt áthelyezzük az alapozásról vagy a számonkérésről a játékra, magára. Amikor fontosabbá válik a versenyhelyzet és a szerencse. Ilyen például a darts (nem automata táblán) Amikor nyerni akarsz, és közben észre sem veszed hány darab kivonást végzel el. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lenne kellemesebb és hasznosabb egy szorzómemori lejátszása, mint szorzásos példák megoldása.







január 30th, 2010 at 19:58
Milyen varázslatos is tud lenni a játék! Közben egészen máshová tudod helyezni térben és időben - csak a képzelet kell hozzá. Hogy közben csupa olyan dolgot használsz, amit az iskolában is gyakorolsz? Hát Istenem, legalább meglátod a tanultak gyakorlati hasznát is! (Egyébként ezt tartom az iskolai oktatás egyik legnagyobb rákfenéjének, hogy a gyerekek nem látják, hogy mire is lesz majd jó az, amit meg kellene nekik tanulniuk. Így aztán csak a tanító/tanár néni kedvéért meg nem is olyan nagy élvezet tanulni…)
Üdv: