Kreatívanyu is küldött nektek ajándékot

mese 1 hozzászólás »

 

Nagy örömömre szolgál, hogy külsős ajándékkal is meglephetlek titeket. Kreatívanyu küldött néhány kedves karácsonyi verset, dalszöveget. Ilyenkor  a készülődés perceiben együtt mondogatva, énekelve, még meghittebbé tehetjük az  ünnepi hangulatot.

Fogadjátok szeretettel az ajándékát!

Szeretnéd kicsit jobban megismerni Kreatívanyut? Hallgasd meg mit gondol Ő a játékról, az együtt töltött időről.

Ti mit csináltok a téli estéken? Kreatív anyu erre is ad ötleteket, akár az ajándéklistádra is felveheted! Főleg kisgyermekes családoknak.

Kattints ide!

A családmese folytatódik

mese 2 hozzászólás »

  

Két okom is van, hogy ezt a bejegyzést megírtam.

Az egyik, hogy nem szeretném, ha a feledés homályába merülne. Szerintem közösen összehozhatunk egy csodaszép mesét, sok-sok tudománnyal.

A kezdetekről és a szabályokról itt olvashatsz.

A másik ok, hogy véget ért a tippelős játékunk, megvannak a nyertesek, és írtam, hogy egy plusz nyereményt is felajánlok, méghozzá Juditnak, aki csupán 10 Ft-tal maradt le a harmadik helyről. Ezzel szeretném megköszönni, hogy ilyen aktívan vesz részt a meseírásban.

Tudjátok, én nagyon szeretek ajándékot adni. Úgyhogy pennára fel! Folytassátok a mesét, lehetőleg a szabályokat betartva. Az eddig beérkezetteket itt összegyűjtöttem, nektek csak folytatni kell.

 

Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen túl, egy csodaszép liget bejáratánál, a rózsavirágúak rendjébe tartozó szilfa törzséhez kikötve egy rojtos, kézi csomózású turkesztáni szőnyeg lebeget.

Mellette egy iglu szerű építmény, amely csak formájában hasonlított az eszkimók kunyhójára, anyagában természetesen nem.

A szilfa ágán egy kicsiny pillangó próbált kiszabadulni a selyemgubóból. Lassan, de ügyesen kievickélt régi otthonából, széttárta szárnyacskáit, s csodálta annak színpompáját.

Mohamed, a repülő szőnyeg gazdája a fa árnyékában ülve, álmélkodva figyelte e teremtmény: a születés csodáját. Mohamed gyönyörködött a pillangó sokszínűségében, és a szőnyegre gondolt, melyet szüleitől kapott, akik a messze Törökországban élnek- arra az esetre, ha honvágya lenne.

Mohamed nagyon egyedül érezte magát, ezért úgy gondolta, felül a varázsszőnyegre, és elindul barátokat keresni.

 Ne fogd vissza magad, álmodj és mesélj.


Azért lassú a csiga

mese Még nincs hozzászólás »

Markó Béla: Miért lassú a csiga?

Azért lassú a csiga,
mert a hátán háza,
s nem várja őt senki sem,
otthon vacsorára.

Nem siet, mert nincs miért,
akárhogy is futna,
akármerre kószálna,
ugyanoda jutna.

Otthon van ő mindenütt,
hogyha jő az este,
ágyát mindig megleli,
mégis rossz a kedve.

Mégis mindig szomorú,
eladná a házát,
hogyha tudná, van egy hely,
ahol visszavárják.

Tudna ő is szaladni,
tudna ám sietni,
de mert mindig otthon van,
nem tud hazamenni.

Családmese

mese 9 hozzászólás »

 

Akkor a legjobb, ha az egész család részt vesz benne. Nagyon egyszerű játszani, de annál többet tud. Növeli a család összetartó erejét, megkönnyíti a családtagok közötti kommunikációt, (Kamasz vagy kamaszodó gyerekeknél ez egyáltalán nem elhanyagolható.) javítja a nyelvi képességeket, fejleszti a fantáziát. Ha papírra vetjük, évek múlva visszaolvasva, legalább olyan kellemes élményt jelent majd, mint egy fotóalbum nézegetése. Nem beszélve arról a különlegességről, hogy fényképalbum szinte minden családban van, de családmese….

Szóval a végtelenül egyszerű szabály a következő: minden résztvevő sorban, egy-egy mondattal bővíti a mesét. Mi akkor játszottuk ezt a játékot, amikor a most 5-es lányom oviba járt, és útközben meséltünk. Azóta is újra és újra kéri, hogy meséljük el ismét. A mi mesénk Berci kutyáról szólt, aki 7. kölyökként születve teljesen elégedetlen volt a külsejével, ezért elindult, hogy keressen magának szép foltokat, hegyes füleket, szép, dús farkincát, karcsú lábakat. Mindig talált magán javítanivalót.

Ha van kedvetek, itt a blogon is írhatunk mesét. Én elkezdem, folytassátok. Csupán annyi kérésem van, hogy ügyeljetek a történet folyamatosságára és lehetőség szerint minden mondat tartalmazzon valami ismeretet.

Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen túl, egy csodaszép liget bejáratánál, a rózsavirágúak rendjébe tartozó szilfa törzséhez kikötve egy rojtos, kézi csomózású turkesztáni szőnyeg lebeget.

WP Theme & Icons by N.Design Studio
Entries RSS Comments RSS Bejelentkezés